Az erkölcs egyik alapvető eleme, hogy a jó és a rossz közötti különbség nem attól függ, hogy ki teszi meg, vagy hogy miért. Embert bántani rossz, akkor is, ha az agresszor úgy érzi, hogy igaza van. Az erkölcs szerint mindig annak van igaza, akit bántanak.
Mármost létezik egy emberfajta, akit ez a gondolat meg sem közelít. Az, aki számára a jó és a rossz igenis a cselekvőhöz van kötve. Vannak a jó emberek, és a rossz emberek. A jó emberek csak jót tudnak csinálni, a rossz emberek csak rosszat. Ha két ember között vita van, akkor az egyik biztosan jó ember, a másik pedig rossz. A jó emberek nem tudnak hazudni, nem tudnak tévedni. A rossz emberek csak hazudnak, mindig, és mindent, amit tesznek, rossz szándékkal teszik.
Az ilyen emberek magukat mindig a jó emberek közé sorolják.
Abba most ne menjünk bele, hogy ez szigorú logikai úton a harmadik-negyedik ismerőse után önellentmondásos lesz. Az ilyen jó ember vonzza a többi ilyen jó embert, és azok, akikre nem illik a világkép, azokat is hozzácsapják a rossz emberekhez.
Ezért aztán ha teszemazt szóvá teszi az ember, hogy mégiscsak szomorú, hogy egy sértődés miatt molotov koktélt dobjanak bárhová, akkor kipattan, hogy végülis a molotov koktél azt jelzi, hogy ezek a boltosok biztos rossz emberek voltak.
Olyan nem lehet, hogy valaki, aki velünk van, hazudjon vagy tévedjen. Bocsánat, ez fel sem merül.
Úgyhogy sajnos ki kéne találni, hogy mit lehet tenni az ilyen jó emberekkel. Te vagy én, ha szólunk nekik, hogy ezt így nem kéne, akkor nem fognak ránk hallgatni, mert minekutána mi nem értünk velük egyet, mi rossz emberek vagyunk, tehát biztosan hazudunk, vagyis éppen mi vagyunk a bizonyíték, hogy nagyon is jól csinálják. Adott esetben flashmobot szerveznek, vagy az üveget törik be.
Azok számára, akik esetleg kételkednek abban, hogy ők mennyire jó emberek, javaslom, hogy nézzék meg
ezt a képet. Ha az első gondolatuk az, hogy biztosan megérdemelte, akkor ők sajnos menthetetlenül jó emberek.
