Ha tényleg van doktorandusza, legalább rá gondolhatott volna egy ilyen újságcikk megírása előtt. Mert ugyan a laikus, saját világképét végre alátámasztó tényállítást váró olvasóközönségnek áldás egy ilyen írás, attól még nem lesz igaz, és a szakma is el fogja olvasni a cikket, ha ennyire karakánul szembemegy a szakmai alapvetésekkel. Ha tényleg elküldi védeni a doktoranduszát új eredmény nélkül, közismerten ezt büszkén vállalva, abból égés lesz.

Ugyanitt megjegyezném, hogy Tulassay Zsolt afférja a Clinical Gastroenterology lappal nem plágium, hanem pontosan azon újdonság hiánya, ami újdonság nélkül publikációt nem fogadnak el. Ha plágium lett volna, akkor nincs eszmecsere a lappal, hanem megy a szégyenlistára a szerző neve, és az adott lapcsalád többé nem fogad be cikket tőle. Itt egy cikk újdonságtartalmának mértékéről ment egy vita, ami a kiadó oldaláról az elégtelenség felé billent, így ez a cikk nem jelenhetett meg. Sebaj, ugyanebben a lapban egy tucat cikke már megjelent.

A lemondás aktusát megértem, mert politikai közegben a félreértés iránti vágy természetesen legyőzte a korrekt utánajárást, de sajnos úgy alakult, hogy a többség a plágiumvád elismeréseként tekint a lemondásra. Kár volt emiatt lemondani, a nyilatkozatot nem érti a nagyközönség annyira, hogy egyértelműen megértse, hogy ez nem plágium ügy.