Ez egy gyors és nem teljesnek szánt felsorolás a véletlenség fokozataiból, csak hogy meglegyen valahol.

1. Az elvi véletlen: az elviekben megjósolhatatlan
   Ez az, amiről jelenlegi tudásunk szerint kimondhatjuk, hogy tudjuk, hogy nem lehet megtudni a jelenség eredményét előre. Példa rá a kvantummechanikai részecskeviselkedés, amiről Heisenberg kimondja, hogy lehetetlen megismerni a tulajdonságait pontosan, tehát a viselkedését holmi newtoni hozzáállással nem lehet leírni, Schrödinger macskájának élete bizony kétséges.
2. A kaotikus: a gyakorlatilag megjósolhatatlan
   A kaotikus folyamat elvben determinisztikus, csakhogy kis különbségeket gyorsan felnagyít, és így a mérési zajjal terhelt megfigyelés csak rövid távon tud jósolni, ha egyáltalán tud. Ilyen az időjárás, a háromtestprobléma, a lottósorsolás
3. Az ismeretlen motiváció
   Egy ember vagy állat viselkedése kívülről véletlenszerűként is kezelhető, ha egy modellben célravezető. Szigorúan véve ez természetesen szándékos viselkedés, de egy olyan modell szempontjából, amelyben a szándék irreleváns, ez elhanyagolható. Példa erre a gyalogos a járdán, ahogy nem egyenesen megy, hanem kacsázik.
4. A determinisztikus
   Létező modell leírja a viselkedését, biztonsággal mérhető és jósolható. A legtöbb fizikai jelenség ilyen.

Ha valami kimaradt, kettéosztandó vagy összetapasztandó, tessék szólni.